A határidős devizaügyleteket elsősorban árfolyamkockázat-csökkentő eszközként veszik igénybe az ügyfeleink. Az igénybevételükkel kapcsolatban az ügyfél által viselt kockázatok mértéke ez esetben alacsony. Amennyiben viszont ilyen eszközöket befektetésre vagy spekulatív ügyletek lebonyolítására használnak, a kockázat mértéke jelentősen nőhet. Az alábbi információk áttekintést nyújtanak a Társaságunk által kínált határidős devizaügyletekkel kapcsolatos kockázatok alapvető típusairól.[1]
Az ügyfél kötelessége a lehető legbővebben megismerni a szándékozott határidős ügylet kockázatait, mérlegelni az összes kockázatot, valamint megérteni a kockázatok lényegét, a vonatkozó jogviszonyokat és egyéb szempontokat. Bármilyen kétség vagy kérdés esetén az ügyfél köteles további szükséges információkat kérni a társaságunktól mint engedéllyel rendelkező értékpapír-kereskedőtől. Ha az ügyfél nem érti teljes mértékben a határidős ügyletek lebonyolításának a feltételeit, illetve a lehetséges veszteség nagyságát, amely egyes esetekben akár a befektetett pénzeszközök összegénél is nagyobb lehet, ne kössön meg ilyen ügyleteket. Az ügyfél tudatában legyen annak, hogy az általa választott stratégiának és pénzügyi céloknak összhangban kell lenniük a kockázati profiljával.
A határidős ügyletek megkötésével kapcsolatos egyes kockázatok
Amennyiben az ügyfél a határidős ügyleteket árfolyamfedezetként használja – az exportőrök, illetve importőrök esetén tipikusan annak a kockázatnak a minimalizálására, hogy a devizaárfolyam kedvezőtlen mozgása következtében csökken vagy teljesen elmarad a kereskedelmi árrésük –, tudatában kell lennie annak, hogy a fedezet előnyének az az ára, hogy a számára kedvező árfolyammozgás esetén nem tud belőle profitálni. A határidős ügyleteket spekulatív célokra használó ügyfélnek tudnia kell, hogy egy korábbi időszakban elért hozam nem jelent garanciát arra, hogy ugyanazzal az eszközzel – jelen esetben határidős ügylettel – a jövőben is el tud érni hozamot.
Egyes kockázatok
-
Piaci kockázat: A veszteség kockázata a kamatszint kedvezőtlen alakulásából, az árfolyamkockázatból, illetve a volatilitásból adódik. A kamat-, az árfolyam-, a részvény- és az árukockázatot, illetve a piaci árak mozgásával kapcsolatos egyéb kockázatokat magában foglaló gyűjtőfogalom.
-
Árfolyamkockázat: A határidős ügyletek árfolyamkockázata a fedezeti ügyletek esetében abban áll, hogy a vevő/eladó a határidős ügylet futamideje alatt vagy annak végén kedvezőbb áron vásárolhatná/adhatná el a devizát, mint amilyen árat a felek a határidős ügylet keretében, annak megkötésekor rögzítettek. Általában a devizaárfolyamok mozgásától függően a határidős ügylet értékében bekövetkező változás kockázatáról van szó.
-
Kamatkockázat: A kockázat a piaci kamatlábak mozgásából ered. A határidős ügylet értéke nemcsak az árfolyam függvényében változhat, hanem az ügylettel érintett devizák piaci kamatszintjének változásaitól függően is. Ilyen hatás főleg a hosszabb futamidejű határidős ügyleteknél érvényesülhet jelentősebb mértékben.
-
A másik szerződő féllel kapcsolatos kockázat: A másik szerződő féllel kapcsolatos kockázatnak, vagyis a hitelkockázatnak az a lényege, hogy az ügylet másik szerződő fele nem fog tudni eleget tenni a kötelezettségeinek, azaz telesíteni a szerződésben vállalt minden kötelezettségét (szolgáltatást vagy egyéb teljesítést nyújtani). A határidős ügyletek esetében az ügyfél által megkötött ügylet másik szerződő fele az AKCENTA CZ a.s..
-
Tőkeáttételi hatás: A kockázat akkor áll fenn, ha az ügyfél az általa megkötött határidős ügylet névértékéhez képest kis összegű eszközöket fektet be. A tőkeáttétel lehetővé teszi, hogy az ügyfél a kezdeti befektetésénél nagyobb összegben kereskedjen és vállaljon pénzügyi kockázatot, pl. a pénzügyi fedezet elhelyezése vagy a dealing limit kihasználása révén. Ennek köszönhetően akár csekély árfolyamváltozás is a kezdetben befektetett összeghez képest számottevő nyereséget, de természetesen veszteséget is hozhat az ügyfélnek. Ilyen helyzet szükségessé teheti a pénzügyi fedezet kiegészítését vagy az ügyletnek ellenügylettel való azonnali zárását és a kialakult veszteség elkönyvelését.
-
Likviditási kockázat: A likviditási kockázat a pénzügyi folyamatok időbeli összhangjának hiányából ered, ami veszélyeztetheti az esedékes kötelezettségek bármelyik pillanatban történő teljesítésére való képességet. Likviditási kockázatot jelent pl. egy harmadik személy által késedelmesen megfizetett kötelezettség, melynek következtében szükségessé vált a határidős ügylet esedékességének elhalasztása. Az esedékesség elhalasztása többletköltségekkel – pl. swap pontokkal kapcsolatos költségekkel – járhat.
-
Ellenügylet lehetetlenségének kockázata: A határidős ügyletekből adódó kockázatokat kizárni vagy enyhíteni hivatott tranzakciót (pozíciózárást, az ügylet lezárását) csak megemelt költségek árán vagy egyáltalán nem lehet majd lebonyolítani.
-
Meghatározhatatlan veszteség kockázata: A határidős ügyletekből eredő kötelezettségek miatt az ügyfelet terhelő kockázat mértéke meghatározhatatlan lehet, illetve meg is haladhatja az ügyfél által esetleg rendelkezésre bocsátott bármilyen fedezet értékét, így érintheti az ügyfél más eszközeit is.
-
Transzferkockázat: Az egyes devizák áramlásának lehetőségeit korlátozás érintheti az adott devizát kibocsátó állam által bevezetett devizakorlátozás következtében. Ez veszélyeztetheti a határidős devizaügylet szerződésszerű lebonyolítását.
[1] A leírt információk a határidős ügyletek használatával kapcsolatos kockázatok főbb és legjelentősebb fajtáiról adnak tájékoztatást, de nem tekinthetők a határidős ügyletek használatával kapcsolatos valamennyi kockázati tényezőről szóló teljes és kimerítő tájékoztatásnak.
A Keretszerződés aláírása és az üzletkötés előtt, illetve az Ön kérésére bármikor a kereskedők szívesen megmagyarázzák Önnek – szóban vagy írásban – a kockázatok típusait.